A Holokauszt és a családom. Szerk. K. Fényes, M. Szalay. Budapest 2015.

Aleksijewicz S.: Wojna nie ma w sobie nic z kobiety. Przeł. J. Czech. Wołowiec 2010.

Cixous H.: Śmiech meduzy. Przeł. A. Nasiłowska. „Teksty Drugie” 1993, nr 4/5/6, s. 147–166.

Juhász A.: „A csonka csönd szólni marasztal”. Mándy Stéfánia pályaképe. „Műhely” 2001, nr 6, s. 32–38.

Kacandes I.: “When Facts are Scarce”. Authenticating Strategies in Writing by Children of Survivors. In: After Testimony. The Ethics and Aeastethics of Holocaust Narrative for the Future. Eds. J. Lothe, S.R. Suleiman, J. Phelan. Ohio 2012, s. 162–197.

Katz N.: Konvergencia. In: Sós kávé. Női elmesélhetetlen történetek I. Szerk. K. Pécsi. Budapest 2007, s. 145–148.

Kőbányai J.: A holokauszt művészete. „Múlt és Jövő” 2004, nr 1–2, s. 81–84.

Kőbányai J.: A magyar-zsidó irodalom története. Kivirágzás és kiszantás. Budapest 2012.

Mándy S.: A kés, a kéz, a hal. Párizs 1970.

Mándy S.: A lélek lép, lebben suhán. Budapest 1941.

Mándy S.: Az ellopott történelem. Versek 1944–1992. Budapest 1992.

Mándy S.: Egy halott álmaiból. „Múlt és Jövő” 2000, nr 3–4, s. 253–261.

Mándy S.: Mozaikrészecskék egy Egészhez. Tábor Béláról. „Szombat” 1995, nr 7. Dostępne w Internecie: https://www.szombat.org/archivum/mozaikreszecskek-egy-egeszhez [data dostępu: 20.02.2019].

Mándy S.: Scintilla (versek). Budapest 1999.

Marczisovszky A.: „Az út többé fem fogy el”. Mándy Stefánia Auschwitz-prózája. In: Zsidó identitáképek a huszadik századi magyar irodalomban. Szerk. G. Schein,
T. Szűcs. Budapest 2013, s. 191–206.

Menyhért A.: A női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányi Harmos Ilona, Lesznai Anna. Budapest 2013.

Pécsi K.: Hallgatások és elhallgatások útvesztőjében. A szerkesztő előszava. In: Lányok és anyák. Elmeséletlen női történetek II. Szerk. K. Pécsi. Budapest 2013, s. 7–10.

Pető A., Hecht L., Krasuska K.: Introduction. In: Women and the Holocaust: New Perspectives and Challenges. Eds. A. Pető, L. Hecht, K. Krasuska. Warszawa 2015,
s. 9–24.

Pilinszky J.: Apokryf. Wybrał, przeł. oraz wstępem opatrzył J. Snopek. Sejny 1999.

Pilinszky J.: Harmadnapon. Versek. Budapest 1959.

Piotrowiak-Junkiert K.: Eksperyment socjograficzny w narracji kobiecej o Zagładzie: Teréz Rudnóy „Szabaduló asszonyok”. A szabadság első 24 órája. In: A hungarológia ma: nyelvészet, kultúra és oktatás – Hungarologia dzisiaj: językoznawstwo, kultura i dydaktyka. Szerk. I. Koutny, K. Piotrowiak-Junkiert, P. Kornatowski, Sz. Németh. Poznań 2017, s. 281–288.

Szegedy-Maszák M.: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In: M . S zegedy-Maszák: „Minta a szőnyegen”: a műértelmezés esélyei. Budapest 1995, s. 76–89.

Tábor B.: A zsidóság két útja. Budapest 1939.

Tábor B.: Szakzsidóság vagy zsidó világnézet. „Ararát” 1943. Dostępne w Internecie: http://lajosszabo.com/SZEL/szakzsidosag.pdf [data dostępu: 08.04.2019].

Tydor-Baumel J.: Gender and Family Studies of the Holocaust: the Development of a Historical Discipline. In: Life, Death, Sacrifice. Woman and Family in the Holocaust. Ed. E. Herzog. Jerusalem–New York 2008, s. 21–36.

Véri D.: A holokauszt és a zsidó identitás szimbolikus ábrázolásai (1939–1960). Bálint Endre, Martyn Ferenc, Major János és Maurer Dóra grafikái. In: Szigorúan ellenőrzött grafika 1945–1961 között. Szerk. G. Pataki. Miskolc 2018, s. 40–69.

Vöröss L.: „mert minden óra végső óra”. Mándy Stefánia válogatott és új versei, költői életműve. „Új Forrás” 2005, nr 5. Dostępne w Internecie: http://epa.oszk.hu/00000/00016/00055/000515.htm [data dostępu: 15.04.2019]. Google Scholar