Surrealna Zagłada. Wokół Egy halott álmaiból Stefánii Mándy. Perspektywa genderowa w węgierskiej poezji o Zagładzie

Kinga Piotrowiak-Junkiert

doi:10.31261/NoZ.2019.05.07

Published: 2019-12-21

No. 5 (2019)

The Surreal Shoah. On Stefánia Mándy’s “Egy halott álmaiból” (“From the Dreams of the Dead Woman”). Gender Studies and the Hungarian Poetry on the Holocaust

Kinga Piotrowiak-Junkiert

Section: Poetry and the Shoah

https://doi.org/10.31261/NoZ.2019.05.07

Abstract

This article is devoted to Stefánia Mándy’s “Egy halott álmaiból” (“From the Dreams of the Dead Woman”), a text that has met little attention so far. Facing the experience of the Shoah, the Hungarian author presents a poem that consists of both poetic and narrative fragments. In search of a language capable of telling or describing her own experiences adequately, Mándy decides to apply surrealism to her memories of a camp, contributing to the unique work that departs from the literary decorum.

Keywords:

women's literature , Hungarian poetry , Stefánia Mandy , surrealism , Holocaust

Download files

PDF (Język Polski)

Citation rules

Piotrowiak-Junkiert, K. (2019). The Surreal Shoah. On Stefánia Mándy’s “Egy halott álmaiból” (“From the Dreams of the Dead Woman”). Gender Studies and the Hungarian Poetry on the Holocaust. Narracje O Zagładzie [Narrations of the Shoah], (5), 126–148. https://doi.org/10.31261/NoZ.2019.05.07

Cited by / Share

References

A Holokauszt és a családom. Szerk. K. Fényes, M. Szalay. Budapest 2015.

Aleksijewicz S.: Wojna nie ma w sobie nic z kobiety. Przeł. J. Czech. Wołowiec 2010.

Cixous H.: Śmiech meduzy. Przeł. A. Nasiłowska. „Teksty Drugie” 1993, nr 4/5/6, s. 147–166.

Juhász A.: „A csonka csönd szólni marasztal”. Mándy Stéfánia pályaképe. „Műhely” 2001, nr 6, s. 32–38.

Kacandes I.: “When Facts are Scarce”. Authenticating Strategies in Writing by Children of Survivors. In: After Testimony. The Ethics and Aeastethics of Holocaust Narrative for the Future. Eds. J. Lothe, S.R. Suleiman, J. Phelan. Ohio 2012, s. 162–197.

Katz N.: Konvergencia. In: Sós kávé. Női elmesélhetetlen történetek I. Szerk. K. Pécsi. Budapest 2007, s. 145–148.

Kőbányai J.: A holokauszt művészete. „Múlt és Jövő” 2004, nr 1–2, s. 81–84.

Kőbányai J.: A magyar-zsidó irodalom története. Kivirágzás és kiszantás. Budapest 2012.

Mándy S.: A kés, a kéz, a hal. Párizs 1970.

Mándy S.: A lélek lép, lebben suhán. Budapest 1941.

Mándy S.: Az ellopott történelem. Versek 1944–1992. Budapest 1992.

Mándy S.: Egy halott álmaiból. „Múlt és Jövő” 2000, nr 3–4, s. 253–261.

Mándy S.: Mozaikrészecskék egy Egészhez. Tábor Béláról. „Szombat” 1995, nr 7. Dostępne w Internecie: https://www.szombat.org/archivum/mozaikreszecskek-egy-egeszhez [data dostępu: 20.02.2019].

Mándy S.: Scintilla (versek). Budapest 1999.

Marczisovszky A.: „Az út többé fem fogy el”. Mándy Stefánia Auschwitz-prózája. In: Zsidó identitáképek a huszadik századi magyar irodalomban. Szerk. G. Schein,
T. Szűcs. Budapest 2013, s. 191–206.

Menyhért A.: A női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányi Harmos Ilona, Lesznai Anna. Budapest 2013.

Pécsi K.: Hallgatások és elhallgatások útvesztőjében. A szerkesztő előszava. In: Lányok és anyák. Elmeséletlen női történetek II. Szerk. K. Pécsi. Budapest 2013, s. 7–10.

Pető A., Hecht L., Krasuska K.: Introduction. In: Women and the Holocaust: New Perspectives and Challenges. Eds. A. Pető, L. Hecht, K. Krasuska. Warszawa 2015,
s. 9–24.

Pilinszky J.: Apokryf. Wybrał, przeł. oraz wstępem opatrzył J. Snopek. Sejny 1999.

Pilinszky J.: Harmadnapon. Versek. Budapest 1959.

Piotrowiak-Junkiert K.: Eksperyment socjograficzny w narracji kobiecej o Zagładzie: Teréz Rudnóy „Szabaduló asszonyok”. A szabadság első 24 órája. In: A hungarológia ma: nyelvészet, kultúra és oktatás – Hungarologia dzisiaj: językoznawstwo, kultura i dydaktyka. Szerk. I. Koutny, K. Piotrowiak-Junkiert, P. Kornatowski, Sz. Németh. Poznań 2017, s. 281–288.

Szegedy-Maszák M.: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In: M . S zegedy-Maszák: „Minta a szőnyegen”: a műértelmezés esélyei. Budapest 1995, s. 76–89.

Tábor B.: A zsidóság két útja. Budapest 1939.

Tábor B.: Szakzsidóság vagy zsidó világnézet. „Ararát” 1943. Dostępne w Internecie: http://lajosszabo.com/SZEL/szakzsidosag.pdf [data dostępu: 08.04.2019].

Tydor-Baumel J.: Gender and Family Studies of the Holocaust: the Development of a Historical Discipline. In: Life, Death, Sacrifice. Woman and Family in the Holocaust. Ed. E. Herzog. Jerusalem–New York 2008, s. 21–36.

Véri D.: A holokauszt és a zsidó identitás szimbolikus ábrázolásai (1939–1960). Bálint Endre, Martyn Ferenc, Major János és Maurer Dóra grafikái. In: Szigorúan ellenőrzött grafika 1945–1961 között. Szerk. G. Pataki. Miskolc 2018, s. 40–69.

Vöröss L.: „mert minden óra végső óra”. Mándy Stefánia válogatott és új versei, költői életműve. „Új Forrás” 2005, nr 5. Dostępne w Internecie: http://epa.oszk.hu/00000/00016/00055/000515.htm [data dostępu: 15.04.2019]. Google Scholar

No. 5 (2019)
Published: 2019-12-22

ISSN: 2450-4424

eISSN: 2451-2133

Publisher

Wydawnictwo Uniwersytetu Śląskiego | University of Silesia Press

Submit

The Surreal Shoah. On Stefánia Mándy’s “Egy halott álmaiból” (“From the Dreams of the Dead Woman”). Gender Studies and the Hungarian Poetry on the Holocaust

Abstract

Keywords:

Kinga Piotrowiak-Junkiert

Information